Egy kis szerencse sose árt...

 Van egy mondás, mely szerint 

Persze vannak helyzetek, amiknek nem happy a vége, de úgy általánosságban hiszek benne. 

Nos vegyük csak sorra, amik az elmúlt hetekbe történtek:

A fiamnak megint elég súlyos aranyeres problémája lett kb. másfél hete. A szokásos tortúra, háziorvos, beutaló - proktológia - majd kövezkezhet a műtét. Ez a forgatókönyv, amit már egy párszor sajnos végig kellett járnia. Na most nem így történt. És a történés idejében pont nem fordult meg a fejünkben, hogy a végén jóra fordulhat a dolog, de mint a mondás tartja, ha nem jó, akkor még nincs vége... Szóval röviden: kapott beutalót (kapcsolatok révén sikerült gyorsan intézni), de aztán kiderült, hogy akinek pénteken van ilyen problémája, az megszívja, mert proktológia (Vármegyei Székhelyű városban) csak szerdánként van. Szóval hiába sűrgős, várjon majdnem egy hetet. Persze van megoldás ELVILEG. Azért csak elvileg, mert ha sűrgős és vérzik, akkor a sebészeten ellátják. Elvileg, mert sebész meg nem volt, mind a műtőbe volt. Szóval mondták neki, hogy talán hétfőn korán reggel még talál sebészt ha szerencséje van és visszamegy... Nos akkor nem úgy láttuk, hogy a végén minden jóra fordul. De ekkor jött az, hogy felhívtam minden orvos kollégámat és ismerőst, hátha valaki tud segíteni. A nagy segítségnek az lett a vége, hogy kaptunk olyan receptköteles gyógyszert, kúpot, kenőcsöt, amivel a hétvégét át tudta vészelni. Aztán következett a hétfő, amikor is meg hiába ment, mert már nem vérzett (a sok gyógyszernek, kenőcsnek, stb.-nek köszönhetően), ezért azt mondták, hogy ha nem vérzik, akkor januárra tudnak időpontot adni... Nos ez volt az a pont, amikor is már kínjába nevet az ember. De végül úgy tűnik, hogy a sok jószándékú orvosnak, akik segítettek mégis sikerült megoldani a problémát. Szóval a végén mégis jóra fordult.

Aztán itt van pl. a lányom barátja. Most pár hete Szentendrén van továbbképzésen/kiképzésen, csak hétvégente jár haza. Nos Ő pont nem az a szabályszegő fajta, de az történt, hogy talán a Hév-en utazott, mikor is jött az ellenőr, és hiába volt vonaljegye, azt mondták, hogy az csak valameddig érvényes, de Ő már túlhaladt azon. Szóval helyszíni bírság. Hát hurrá! Szegény elég ideges volt, de nem szegült ellen. Próbálta magyarázni, hogy ezt mégis honnan lehetne tudnia egy vidékinek, aki nem szokott így utazni, stb., de hiába. Kérték az iratait a bírsághoz.

Amint keresgette, meglátta az ellenőr az irattartójában a jelvényét meg az azonosítóját és azt mondta: Amikor segítség kell, maguk is segítenek, szóval köszönöm szépen, további jó utat. És nem büntette meg. Szóval ez is csak jóra fordult. 

Aztán itt van az is, ami miatt a lányom sokáig idegeskedett: e-bay-en regisztrtált, és már rögtön az első nap eladott egy nem éppen olcsó kabátot, ráadásul az USA-ba (Philadelphiába) vették meg. A probléma ott kezdődött, hogy pénteken regisztrált, meg is vették a kabátot, de 5 napon belül fel kell adnia a csomagot, de az eladást csak kedden vette észre, másnap pedig már fel kellett tölteni a csomag feladásáról a linket. Ezzel kapcsolatba több probléma is felmerült, ami miatt úgy nézett ki, hogy valószínűleg törölni fogják a platformról, mert nem tudja teljesíteni, mert olyan adatok kellettek volna a csomagfeladáshoz, amik nem álltak rendelkezésére. Írt a vevőnek, aki meg azt írta vissza, hogy nem adhatja meg, mert az e-bay tiltja azt. Szóval sakk-matt. Feladtuk (mármint nem a csomagot, hanem a reményt), és megírta a lányom a vevőnek, hogy sajnos így nem tudja elküldeni a csomagot... Lemondott róla, hogy ezután ezen a helyen kereskedjen, de egyszer csak éjszaka (gondolom az időeltolódás miatt) a vevő mégis megírta azokat. Akkor már csak az volt a gond, hogy másnap felvegyék a csomagot. Ehhez még éjfél előtt fel kellett tölteni az adatokat, de végül sikerült. A következő nehézség meg az volt, hogy a lányom reggel elutazott Bp-re temetésre, és csak délután jött haza. Szóval szerencse volt, hogy én dolgoztam, mert így nálam fel tudta venni a csomagot a futár. Nos hát az se volt éppen stresszmentes, mert a vámbizonylat meg a "mittudoménmilyen" számla, bizonylat, stb. kitöltése és nyomtatása se volt egyszerű. Úgy is mondhatnám, hogy elég bonyolultnak tűnt elsőre (bár írták, hogy kérhetem majd a futár segítségét is, csak akkor a futárcég nevére kerül a számla és leírták, hogy reklamáció esetén azzal milyen jogi tortúra jár...) Pfff. legjobb tudásom szerint megcsináltam mindent, és stresszeltem, de végül szerdán délután 2 körül jött a futár és elvitte a csomagot. Ami tök fura volt, hogy semmi igazolást se kaptam a csomag átvételéről, de mivel ragaszkodtam hozzá, hogy valahogy azért tudjam igazolni, hogy átvette, így aláírta az egyik nyomtatványt. Mondjuk az az aláírás akárkié is lehetett volna, akár én is odafirkálhattam volna, semmi bélyegző, semmi. Ettől még stresszesebb lettem, de a lányomnak nem mondtam. Elhittem amit a futár mondott, hogy mivel mindent elektronikusan csináltunk (a futár rendeléstől kezdve mindent) így nincs szükség semmi igazolásra és megmutatta, hogy milyen számon tudom követni a csomagot, ami a megrendelésen rajta volt, de a honlapon lévő leírásba meg nagyon nem ez volt írva. Az mindenesetre megnyugtatott, hogy tényleg láttam a honlapon, hogy a csomagot átvették, bár itt nem csipogta be semmivel a futár. Aztán pár órán belül láttam, hogy már Bp-en van a tranzitba, vámkezelésre vár... A kiszállítást kb. másfél hét alatt vállalták, de legnagyobb meglepetésünkre 2 napon belül, vagyis már pénteken Philadelphiába volt. 

Én már itt elengedtem a dolgot, mert nekem nem volt tovább min izgulni, de mint kiderüt a lányom továbbra is idegeskedett, mert látta, hogy nem kevés vámot is kell fizetni (a vevőnek) és a szállítási költség is elég húzós volt, félt, hogy nem fogja átvenni a vevő, vagy visszaküldi vagy valami... Szóval nem jut hozzá a pénzéhez, vagy sokat levonnak tőle, stb. A párja meg vigasztalta, hogy bukni nem bukik, legfeljebb nem keres rajta... De szerencsére ez is a végén jó lett. Megkapta az értesítést, hogy hamarosan utaláják a pénzét, ami azóta már meg is történt.  

Szóval azóta már meg is érkezett a pénz, most már csak azt kell megbeszélnie a könyvelővel, hogy elég az a számla amit a csomagküldésnél kapott, vagy külön kell számlázni? 
Aztán itt van pl. az, hogy a múlt héten kattintottam a facén egy játékra, ahol pizzát lehetett nyerni. Éppen a futógépen voltam amikor is egy értesítést kaptam, hogy nyertem. Örültem neki, lájkoltam, el se olvastam mit írtak, csak láttam a nevem a nyertesek között. Amint azonban az öltözőbe értem, akkor láttam, hogy valami nem stimmel, mert a pizzéria nem kér olyan adatokat, mint amit a nyeremény értesítésben tőlem akartak. Egyből jelentettem a dolgot a facénak és pár percen belül már a pizzéria oldala is jelezte, hogy csalók küldenek értesítést, senki ne adjon meg semmilyen adatot, mert ők ilyet nem kérnek a nyertesektől. Közbe meg jöttek a gratulációk a családtagoktól, ismerősöktől a nyereményemhez... De hiába, mert átverés volt, 

NEM NYERTEM...
Persze ez semmi... nem érintett meg. De ezen a héten is láttam megint a játékot és gondolkodtam, hogy egyáltalán kattintsak-e a múlt heti történések után? Aztán arra gondoltam, hogy mit veszthetek? Semmit. És lám-lám, tegnap este jött az értesítés és az ismerősök is írtak, hogy gratulálnak a nyereményhez. Írtam a lányomnak is, hogy nyertem egy pizzát! Erre Ő: "már megint"? Azt hitte megint átverés. De most tényleg nyertem és fel is ajánlottam neki, hiszen a párja ugye még mindig Szentendrén van, magának nem igazán főz és egy nyeremény pizza mégiscsak jól jön. Pont bent volt a városközpontba a mosodába hozott egy csomó kabátot, éppen jókor, mert amint végzett, mehetett is az általa szabadon válszott pizzáért. 

Szóval a múlt héten átvertek, hogy nyertem egy pizzát, de a héten meg mégis nyertem :) 
És még történt pár olyan dolog, ami aprócska öröm és viszonylag hosszú lenne leírni, de a lényeg, hogy minden jó, ha jó a vége. 


Megjegyzések