Másfél órája írt a fiam. Budapesten volt, jön hazafelé vonattal.
No, nem ez az izgi...
Hanem az, hogy azt is írta, hogy jövő pénteken otthon leszek-e én meg az apja? Mert be szeretne mutatni valakit (barátnőt).
Jajjjjjjj, annyira boldog és izgatott vagyok!
Már vagy másfél-két éve ért véget az utolsó komolyabb kapcsolata, és annyira szerettem volna, ha talál valakit, nem csak a munka és a sport meg szabadnapjain az egész-napos tespedés teszik ki a hétköznapjait.
Izgatott vagyok, pedig még semmit se tudok a lányról, se azt, hogy hány éves, se azt, hogy hogy ismerkedtek meg, se azt, hogy mivel foglalkozik, semmit.
Lehet budapesti? (Igen, már tudom, hogy az, mert kimentem a fiamért az állomásra és hazafelé azért csak megkérdeztem ezt-azt).
Szóval távkapcsolatnak indul.
Ha találkozni szeretnének, akkor valakinek utaznia kell. Legalábbis eleinte...
A fiam jól titkolta, de valahol mélyen éreztem ám valamit, mert pár hete beszélgettem eről vele, de eddig semmit se árult el róla, még csak említés szintjén se!
Múlt héten is volt Budapesten, de akkor azt mondta, hogy azért megy, mert nyáron utazik Olaszországba egy elég drága helyre, és azokkal találkozik, akikkel együtt megy, mert abból a társaságból nem mindenkit ismer.
Rá is kérdeztem a kocsiba, hogy múlt héten az utazás miatt volt Pesten. Kérdeztem, hogy így mi lesz az utazással, mi lesz a barátnővel, nélküle utazik? Azt mondta, hogy egyelőre úgy néz ki, hogy igen, a barátaival fog utazni, a barátnő nélkül. De addig még sok idő van...
Na szóval visszatérve arra, hogy mit írt a fiam:
Jövőhét pénteken otthon lesztek?
Erre én: gondolom, munka után igen... Miért?
Majd jövő pénteken be szeretnék mutatni egy "asszonyjelöltet". Szóval ha otthon vagytok nem hátrány.:D
Erre én: Munka után jó lesz, vagy vegyek ki szabadságot??? :D
Persze megelégszik azzal, hogy munka után bemutathatja.
Tényleg néhány hete beszélgettem vele erről, hogy jó lenne ha lenne mellette valaki, de akkor még azt mondta, hogy a mostani lányok megbízhatatlanok és nem gondolkodnak komolyan. Én már akkor is mondtam, hogy szerintem ez nem így van, de azt mondta, hogy neki meg ez a tapasztalata és pont. Lezártnak tekintette a beszélgetést (vagy csak nem akart erről akkor még beszélni). Ehhez képest...
Na mindegy, egyelőre boldogság van, aztán majd ráérek szomorkodni, hogy ha nem a lány költözik ide, hanem a fiam költözik oda...
Jaj, már nagyon várom a pénteket!
Mondjuk az elég gáz, hogy minden héten a pénteket várom...
De most még egy plusz oka is lesz...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése